Egyházi Romok Magyarországon – kiállítás

 

 

Szent Lőrinc templomrom • Zámoly • Fejér megye

Zámoly középkori plébániatemploma volt. A XII. században épült Szent Lőrinc vértanú tiszteletére. Első említése 1334-ből származik. A hódoltság első évtizedeiben - a faluval együtt - rommá lett, az 1600-as évek derekán a visszatelepülő lakosok részben újjáépítették, de 1683-ban a török ismét felperzselte a települést. Végleges pusztulása az új, a falun belül elhelyezkedő 1773-75 között készült barokk, majd 1836-37-ben korai klasszicista stílusban átépített templom fölépítésével indult.

A templomból mára csak a Ny-i oldal maradt meg, azt is kiegészítették a feltárás közben. Többi része mára már nem látható, de a feltárás során megállapították, hogy szentélye félkörívvel záródott, s az épületet kerítőfal vette körül.

Forrás: http://goliatka.freeweb.hu/keptar/jszelemek/tromdunantul/zamoly_zamolyi/zamolyi.html

 

Templomrom • Csabdi • Fejér megye

A község határában lévő rom a XII. századi román stílusú templom maradványa.

Enyhén lejtő terepen, a Szabadság utcai házsor hátsókertjei mögött rendezett környezetben álló rom. A habarcsba ágyazott mészkő elemekből álló falak 70-120 cm magasak, kivéve az egykori torony tömbjét, ami 5-7 méter magas. A templom alaprajza két traktust mutat. Az egyik maga a templomtér, íves szentélyzáródással, hajója szélesebb, mint a szentély. A szentéllyel szembeni falmaradványon bejárat nyomai nem láthatók. A másik rész a torony tömbjével, a templomtér hajójával egyező hosszú, annál valamivel keskenyebb, téglány alaprajzú tér. Bejárat nyoma ezen a tömbön, az oldalhomlokzaton látható, innen jutunk a templomtérbe is.

Forrás: http://muemlekem.hu/muemlek?id=3585

 

Sársi templomrom • Bajna • Komárom-Esztergom megye

Az egykori Sárás település templomának romjai. Több leírás is említést tesz Bajna környékén Árpád kori településekről, annak maradványairól, de megbízható forrás nem taglalja, így feltártsága is kérdéses, hisz a műemlékjegyzékben sem szerepel.

 

Premontrei templom- és kolostorrom • Zsámbék • Pest megye

A XIII. század első felében román stílusban épült, majd a XV. században gótikus stílusban átalakított épület maradványaiból ma is visszaidézhető a háromhajós, bazilika formájú templom.

A premontrei rend építette az 1200-as években a román stílusú templomot, ami 1475-től a pálosoké lett. A ma látható templom alapfalainak hosszúsága 38, szélessége 24 méter. A szinte teljesen ép nyugati homlokzat és két tornya román, belseje már gótikus stílusú. A masszív két torony között hatalmas rózsaablak töredéke látszik. Főszentélye a nyolcszög három oldalával zárul, a mellékszentélyek félkörívesek. A hajóban és a déli mellékhajó szentélyén megmaradt román és gótikus kőfaragványok a magyar művészettörténet becses emlékanyagát jelentik. Az egyiken ugyanazt a sárkányalakos motívumot láthatjuk, mint a bazilika mellett megtalált XII-XIII. századi két aranyozott bronz zabla egyikén. A kincseket érő lószerszámok a Nemzeti Múzeumban tekinthetők meg.

A templom mellett vannak a gótikus kolostor romjai. A templom a török időkben elpusztult, majd újjáépült, de az 1763-as földrengés súlyosan megrongálta, azóta romként áll. Az 1889-ben Möller István által elvégzett romkonzerválása példaértékű. Az 1930-as években a falakat újból megerősítették, s ezt a munkát az 1980-as évek óta is folytatják. A templom melletti kolostor középpontja a négyszögletes udvar volt, körülötte a "kerengőnek" nevezett folyosóval. A falak zöme a pálos szerzetesrend építkezésének emlékét őrzi 1475-ből. Ma már csak egy dongaboltozatos pince, az alapfalak és egy alagútszakasz maradt meg a hatalmas építményből: a kolostor alapterülete az udvarral és a kerengővel 50x40 méter.

Forrás: www.vendegvaro.hu

 

Pusztatorony • Somogyvámos • Somogy megye

Somogy megye egyik legjelentősebb templomromja. Nemes egyszerűségében gyönyörködni vágyók úti célja. A régészeti feltárás és az építészettörténeti kutatás szerint az eredetileg román stílusban épült templom egyhajós, félköríves szentéllyel valószínűleg a XII. században épült.

Már messzire kiemelkedik hatalmas, négyszögből nyolcszögbe formálódó tornya a környező gabonatáblák közül. Állnak még a templom nyugati és a szentély falai is. A templom körül hajdanán falu állhatott. Oldalfalait, támpilléreit a román építészeti korszak alkonyán, a gótikai hazai hajnalán emelték.

Még magán viseli az előző stílus jegyeit is. A vaskos, védelmi célokat is szolgáló, kemény tömörsége sejteti, hogy a település népe oltalmat lelhetett az ellenség elöl a zivataros történelmi időkben e falak között. Még rendíthetetlennek tűnik vastagságával a torony, de már nyújtózni, karcsúsodni látszik, alaprajza román koriasan egyszerű, de néhány megmaradt tégla azt sugallja, hogy az új stílust már tanították a mesterek.

Forrás: Somogyvámos

 

Szent Egyed bencés apátság romjai • Somogyvár • Somogy megye

A XI. században emelt, román stílusú és gótikus átépítésű bazilika és apátság romjai mellett felszínre hoztak egy temetőkápolnát, temetőt, és az egész az épületegyüttest körbeölelő középkori várfalat.

Az apátság révén Somogyváron a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki. A feltárt, és helyenként rekonstruált romokat ezért 1983-ban nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánították.

Az egykori bencés apátság régészeti feltárása 1972-ben kezdődött. A munka, a helyreállítás majd két évtizedig tartott.

Szent László fogadalma

A hagyomány szerint a szlavóniai hadjáratából hazatérő Szent László király a Várhegy alatt elvonulva fogadalmat tett, hogy itt bencés rendi apátságot alapít. Az 1091-ből származó alapítólevélben a király a franciaországi Saint Gilesből származó bencés rendi szerzeteseknek adományozta a várdomb délkeleti részén felépített, és Szent Egyednek szentelt hatalmas templomot és az apátságot, sőt saját temetkezési helyéül is ezt a szent helyet, a Kupavárhegyet jelölte meg.

Forrás: www.vendegvaro.hu

 

Árokfői Szent Berecki templomrom • Balatoncsicsó • Veszprém megye

Megközelítés

Balatoncsicsóra beérve nem kanyarodunk jobbra a főúttal, hanem egyenesen tovább, egészen ki a faluból, s az aszfaltra festett rom feliratnál balra egy vadcsapáson át az árkon és a partfalon, kb. 200 méter a fák között.

Leírás

Ároktői templomrom

Kissé már elfeledve a középkori Ároktő település templomának romjai. Feltehetően, mint a többi volt település temploma, a XV-XVI. században vált rommá. Az eldugottsága, és elhanyagoltsága, valamint a mindenféle tábla hiánya arra enged következtetni, hogy feltárása még nem történt meg.

Forrás: wiki.utikonyvem.hu

 

A községtől északnyugatra, az elpusztult Arokfő falu helyén levő, feltáratlan rom.

A falu a XIV-XV. században a veszprémi püspökség és a káptalan birtoka. Templomának említéséről nem tudunk.

Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletéit templom volt, amelyből magasabban csak a hajó falai maradtak meg, a nyugati bajárat helyével.

Forrás: Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai

 

A templomot több néven találtam már meg: Árokfői-, Ároktői-, Ároktói-, Csicsió-, Szent Berecki templomrom

 

Avasi Mindenszentek (réhelyi) templomrom • Szigliget • Veszprém megye

Az avasi templomrom a műút és a településre vezető út találkozásánál látható. A középkorban ezen a területen helyezkedett el a falu. Az ősi, XIII. századi templomnak a tornya maradt ránk. Az egykori templomból megmaradt torony alul négy-, feljebb hat-, végül pedig nyolcszögletű. Valamikor mögötte állt az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom. A mellette lévő part menti területen volt abban az időben a rév, ahogy neve (Réhely) is mutatja.

Forrás: www.vendegvaro.hu

A falutól délkeletre, a szigligeti hegycsoport lábánál álló, feltárt és helyreállított rom.

A XII. század elején királyi birtokként kapta az Atyusz nemzetség. Egyes részei a zalai várhoz tartoztak. Később a szigligeti vár tartozéka lett és annak sorsában osztozott. A vár felépítése után a XIV—XV. században a régi község elnéptelenedett és lakosai a Várhegy alatt újonnan települt Újfaluba húzódtak. Egy 1420-as határjárás szerint nincsenek lakói. Ekkor az elhagyott faluban állt a Mindenszentek tiszteletére épített templom.

1958-59-ben az OMF feltáratta és kisebb kiegészítésekkel helyreállíttatta. Régésze Kozák Károly, építészei Sedlmayr János és Koppány Tibor voltak.

Egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomrom, amelynek szentélye délkeleti tájolású. A szentéllyel szembeni oldalán kétemeletes, zömök, falazott sisakú torony

áll, négyzetes földszintje felett nyolcszög alaprajzú felsőrész emelkedik. A hajó keleti oldalához sekrestye csatlakozik, a szentély és a sekrestye szögletében pedig csontház, ossarium épült. A templom bejárata a hajó nyugati hosszoldalán volt.

Forrás: Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai

 

Boldogasszony-Dörgicse (Alsódörgicsei) templomrom • Dörgicse • Veszprém megye

A XIII. századi templom egyhajós, keletelt volt, nyugati részén állt a háromemeletes torony - a kegyúri karzattal. A XVIII. században újjáépítették, csak a XIX. század elején pusztult el. A templom körül terült el a középkori Boldogasszony-Dörgicse falu. Ma itt a kirándulókat rendezett terep fogadja, és nagyon szép panoráma tárul eléjük.

Forrás: www.vendegvaro.hu

A falu a fehérvári káptalan birtoka volt a középkorban, először 1268-ban említik. A XIV —XV. században Akali vagy Boldogasszonydörgicse. Temploma a falu nevéből következtetve Boldogasszony tiszteletére épült. Papja 1333-ban Balázs, 1420 körül Tamás. A XVIII. században újjáépítették és használták, csak a XIX. század elején pusztult el végleg. Az 1930-as években ledőléssel fenyegető tornyát aláfalazták.

Egyhajós, egyenes szentélyű, keletéit templomrom, a szentélytől északra valószínűleg sekrestyével. Nyugati végén a hajóval azonos szélességű háromemeletes torony, alsó szintjein boltozott kegyúri karzattal, legfelső emeletén két ikerablakkal. Magasan áll a tornyot támasztó két támpillér közül az északi és a hajó északi fala, a többi fal alacsony és alig kivehető.

Forrás: Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai

 

Fülöpi templomrom • Révfülöp • Veszprém megye

A kikötőtől keletre találjuk a hajdani Fülöp község XIII. századi, román stílusú templomának romjait. A templom hajójának falai a diadalívvel és az oromfallal együtt csaknem teljesen fennmaradtak.

Forrás: www.vendegvaro.hu

A tihanyi apátság 1211-es összeírásában már szerepel, de ekkor még az Atyusz nemzetségnek is voltak itt birtokai. A XIV. században a helyi Fülöpi és az Örsi Cibrián családoknak is voltak részbirtokaik, sőt a XVI. századig az almádi apátságnak is. A templomról évszámos adatot nem ismerünk. 1860-ban

Römer és vele együtt Bergh Károly felmérte és ekkor nagyjából a maival egyező állapotban volt. 1953-ban az akkori műemléki hatóság állította helyre, Gerő László

tervei alapján.

Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletéit templomrom, szentélyének déli oldalához sekrestye csatlakozik. Nyugati és déli bejárata volt. A hajót valószínűleg sikfödém, a szentélyt és a sekrestyét dongaboltozat fedte. A hajó falai a diadalívvel és a felette emelkedő oromfallal együtt majdnem eredeti magasságukban fennmaradtak. A szentélynek csak az északi fala maradt meg, többi fala és a sekrestyéje is csak a helyreállítás alkalmával került elő. A nyugati falban levő bejárat gazdag bélletű, félköríves kapu, vörös homokkőből. A hajó északkeleti szögletében falazott mellékoltár volt, felette kis hasítékablak.

Forrás: Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai

 

 

Kisfalud-Dörgicse templomrom • Dörgicse • Veszprém megye

A hajdani Kisfalud-Dörgicse egyhajós, íves szentélyű, XII. században épült román stílusú templomának maradványait egy mező közepén találjuk meg. Déli oldalán három ablaknyílás látható.

Forrás: www.vendegvaro.hu

1225-ben a Bogát-Radvány nembeli Ypolth fia Albert birtoka, aki éppúgy, mint 1228-ban e nembéli Csepán fia Gyapoly, dörgicsei nemeseknek ad el földjeiből. A XIII. században és később is a Bogát-Radvány-nb. Dobi és Monaki családok kezén volt. 1228. Bogát-Radvány-nb. Gyapoly kijelenti, hogy egyháza földjén kívül itt más birtoka nincs. 1333—35-ben, a három falu közül ez lehetett Füreddergicse, amelynek papja János volt, 1420 körül pedig Benedek a papja. 1959-ben az OMF feltáratta és részleges helyreállítással rögzítette maradványait. Az ásatást Éri István irányította, építész tervezője Koppány Tibor volt.

Egyhajós, íves szentélyű, kisméretű templomrom. Falaiból csak a hajó déli oldala áll magasan, három résablakkal, a többit átlag 1 méter magassággal az ásatás tárta fel. Bejárata a nyugati oldalon. Itt, a hajó nyugati végében dongaboltozatos karzat volt. A hajót valószínűleg síkfödém, a szentélyt boltozat fedte.

Forrás: Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai

 

Mária Magdolna Pálos kolostorrom • Salföld • Veszprém megye

A XIV-XV. században, gótikus stílusban épült a pálos kolostor és templom. Mivel háborúk nem érintették a területet, a kolostor meglehetősen épen őrzi egykori formáját. A templom falai a tetővonalig megmaradtak; gótikus ablakait ezért ma is meg lehet csodálni.

A kolostort először 1263-ban említi oklevél, az 1520-as jegyzékben nem szerepel. Valószínűleg korábban kellett a rablók miatt elhagyniuk a szerzeteseknek.

Forrás: www.vendegvaro.hu

A Mária Magdolna tiszteletére szentelt pálos kolostor gótikus stílusban épült, a valamikori pompás épületekből a templom romjai a legértékesebbek. A kolostor épületrészének alapfalai jobban elpusztultak. Az 1960-as évekbeli ásatások az egész kolostort teljesen feltárták. Egy 1307-es oklevél „köveskúti” kolostorként említi. (Köveskút-Kőkút-Kékkút) A kolostor a töröt időkben pusztult el.

 

Szent Balázs templom romjai • Balatoncsicsó • Veszprém megye

Mencshely felől Zánka felé haladva, Szentantalfa előtt balra a szőlőkőn át. Faragott tábla jelzi a letérést, de végig kitáblázva. Az országúttól 2-3 Km.

A középkori Szentbalázs falu Árpádkori templomának romja. A kriptával kiegészített XIII. századi - belül íves, kívül egyenes szentélyzáródású templomot - a későbbi századokban karzatos nyugati hajóval és sekrestyekápolnával bővítették. Elpusztult a XVI. század közepén. 2001-2002-ben részlegesen helyreállították a templomot, s kirándulóhellyé alakították a környezetét.

Forrás: http://wiki.utikonyvem.hu

A község és templomának első említése 1333-34. Ekkor Jakab a papja, akinek János nevű káplánját is említik. A csicsói medence többi falvaihoz hasonlóan valószínűleg ez is a veszprémi káptalan birtoka volt. A templomról okleveles említést nem ismerünk.

Egyhajós templomrom, kelet felé keskenyebb bővítéssel és ebből nyíló, ismeretlen formájú szentéllyel. A hajó nyugati felében két pillérre támaszkodó kegyúri karzat felett kétemeletes torony, középkori ablakokkal. Nyugati homlokzatának két oldalán egy-egy erős támpillér, középütt pedig gazdagon tagozott keretezésű gótikus kapuzat van. A hajó déli oldalán három résablak nyomai. 1962-ben a törmelékből kiszedett későgótikus-korareneszánsz pasztoforiumának darabját a keszthelyi múzeumba szállították.

Forrás: Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai

 

Szent Mihály pálos kolostorrom • Nagyvázsony • Veszprém megye

A kolostort és a templomot Kinizsi Pál (és apósa Magyar balázs) a győztes kenyérmezei csata zsákmányából építtette az 1480-as évek közepén, és a magyar alapítású szerzetesrend tagjait telepítette le e helyre. Szerzetesei a közeli Tálod klastromából költöztek át. Az épület maradványai mutatják, hogy milyen hatalmas és impozáns lehetett, a főpárkány magassága 17 méter. A szentélyben volt elhelyezve Kinizsi szarkofágja, a hajóban pedig Horváth Márké, most mindkettő a várban van. A szerzetesek 1543-ban, Fehérvár eleste után elhagyták a kolostort. A kolostor még 70 évet sem ért meg, mivel Veszprém eleste (1552) után az épületet felrobbantották, attól tartva, hogy a török megszállja. A kolostor rövid fennállása alatt is beírta nevét a magyar kultúra történetébe, mivel több kódex is készült itt, köztük a Czeh-, a Festetics- és a Peer- kódex.

Forrás: www.vendegvaro.hu

Köveit a Kinizsi vár megerősítéséhez hordták el.

 

Töttöskáli templomrom • Szentbékkála • Veszprém megye

A Fekete-hegy oldalában láthatjuk az egykori község, Töttöskál XII. századi, román stílusú templomának romjait.

Forrás: www.vendegvaro.hu

1296-ban említik először a falut, mint amelyben királyi udvarnokok laknak. 1531-re elnéptelenedett. A templom a XI-XIII században épült. A XIX. Század elején még még misézőhelynek használták, de az adatok szerint 1876-ban már romként írják le.

 

Ecsérpusztai templomrom • Kővágóőrs • Veszprém megye

A Kővágóörsöt körülvevő hajdani falvak emlékét őrzi az ecsérpusztai templomrom. Az egykori templom román stílusban épült a XII-XIII. században, később a XIV-XV. században bővítették, átalakították.

Forrás: www.vendegvaro.hu

Román kori építmény, a XII. századi három hajója íves szentélyű. Az egész épület több periódusban épült. A templom körül hajdanában temető is volt. A cintermet lezáró kőkerítés nyomai halványan ma is kivehetők.

 

Feltárt és konzervált, gótikus bővítésekkel toldott román stílusú templom romjai.

A falu a XIV. század elejétől ismert, helyi nemesek birtokaként, bár a veszprémi káptalannak és a kapornaki apátságnak is vannak részei itt. 1334-ben papja István. Templomát és a plébános előtte álló kúriáját 1353-ban említik először, 1433-ban kegyura, Ecséri László altárnokmester pápai kiváltságokat szerez Rómában az ecséri Szűz Mária egyháznak. A falu és vele a templom a XVI. század végén pusztult el, tornya 1933-ban dőlt le.

Az OMF 1962-ben feltáratta és 1963-ban részleges kiegészítésekkel helyreállította. Az ásatást Sz. Czeglédy Ilona végezte, a helyreállítás Koppány Tibor tervei alapján történt.

Háromhajós, íves, keletéit szentélyű templom, az oldalhajók a diadalív vonalában egyenesen záródnak. A hajó belsejében két sor zömök pillér ívsorokat tartott, amelyeken az alul nyitott fedélszék nyugodott. A szentély boltozott volt. A hajó délnyugati oldalához boltozott előcsarnok csatlakozott, a szentélyhez észak felől pedig kis sekrestye. A sekrestye és a hajó szögletében zárt ossarium volt. A hajó délkeleti sarkát egy, az, északnyugatit pedig két zömök támpillér erősítette. Az íves apszisú, valószínűleg már eredetileg is háromhajós templom XII. századi és a XIII. században építették a ma látható belső pillérsorokkal jelenlegi formájára. Előcsarnoka és sekrestyéje a XV. század elején készült.

Forrás: Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai

 

Szent-Jakab templomrom • Nagyvázsony-Nemesleányfalu • Veszprém megye

A Nemesleányfalutól nyugatra lévő kis dombon, a temetőben egy XIII. századi kis román kori templom romjai vannak.

Forrás: www.vendegvaro.hu

A XIII. században a bakonybéli apátságé, később a veszprémi káptalané. A XV. században egytelkes nemesek is lakták. A templomról okleveles említést nem ismerünk. A helyi hagyomány Szentjakabi romnak nevezi, feltehetően egykori titulusa nyomán. Nyugati oromfalából tekintélyes darab áll, többi fala lepusztult. Nincs feltárva.

Forrás: Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai

 

Kövesdi (Szőlősi) templomrom • Aszófő • Veszprém megye

Szántóföldek között, az aszófői vasútállomás és a Balaton között álló templomrom.

Kövesdet a tihanyi apátság hamis, 1093-as évszámú összeírása említi először. A tihanyi apátság és helyi nemesek falva, a XIV —XV. században rajtuk kívül idegen birtokosai is voltak. A templomnak nincs okleveles említése. Először 1874-ben ismertette Rómer. 1958-ban tárta fel az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építéstörténeti tanszéke, dr. Fehér Géza muzeológus közreműködésével, majd ők végezték a részleges helyreállítást is az OMF segítségével és dr. Zádor Mihály adjunktus vezetésével.

Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletéit templomrom, a szentély északi oldalán sekrestyével, nyugati bejárattal és a hajó nyugati végében egykori kegyúri karzat pilléreinek és boltozatainak helyeivel. A szentélyben és a sekrestyében falazott oltár alapjai. A nyugati homlokzaton későromán ívsoros párkány része, alatta a kapuzat ormának lenyomata. A látható részletek és az ásatás, során előkerült kőfaragványok alapján 1260—70 körül épült. Zádor szerint ekkori szentélye ismeretlen, mert a mai a sekrestyével együtt későbbi XIV. századi. XV. .század végi pasztoforiuma ma a tihanyi múzeumban van.

Forrás: Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai

 

Papsokai (Siskei) templomrom • Balatonfüred • Veszprém megye

Balatonfüred több településrészből fejlődött várossá – e címet 1971. április 25. óta viseli –, a Bakony déli lankáinál elterülő, középkori eredetű falvakból és a híres savanyúvíz-forrás közelében kialakult újkori fürdőtelepből. A tihanyi bencések 1211-ben kelt birtokösszeírásában már szerepel a Papsoka nevű község Szent Mihály titulusú templomával, amelyet később – 1381 és 1476 között – a szomszédos Siske, illetve Föröd falu egyházaként említenek. 1550-ben Felső-Füred plébániájaként tűnt fel, majd két év múlva a település templomostól áldozatul esett a törökök nagy dunántúli hadjáratának.

Az egykor vízimalmok kerekét forgató, rég kiszáradt Siske pataknak már csak a nyomvonalát őrzi a siskei út. A másik, Balatonszőlős felé vezető országút meredeken kapaszkodik fel a Győr-hegyre. A város szélén lévő magaslatról fenséges körkilátás tárul a szemünk elé: az északi hegyek, a Tihanyi-félsziget a kéttornyú apátsággal, a hatalmas tó türkiz színű tükre a Füredi-öböllel, és a város köré telepített gyönyörű szőlőskertek.

A hegytetőn öreg temető tanúskodik az Árpád-korban itt létezett Papsoka faluról; a XIII. századi templomrom is a cinterem alacsony, nagyrészt elhordott kerítőfalán belül található. A háborús pusztítások és az újkori bontások dacára tekintélyes nagyságú, festői rom. Hosszú, egyenes hajójának ablaktalan északi fala jó négy-öt méteres magasságban áll, a keleten hozzákapcsolódó szentély belsejében még láthatók a boltozat vállkövei, fölöttük a bordák csúcsívei is szépen kirajzolódnak. A déli oldalhoz csatlakozó, alacsonyabb falak egy négyszögletű előtér és talán a sekrestye helyét mutatják.

Az épület legérdekesebb része a hajó nyugati végén figyelhető meg: egy középoszlopos karzat, amelyet masszív gótikus ívpár támaszt alá. A nagyrészt elpusztult harántfalat az 1964 és 1966 között elvégzett műemléki helyreállítás és konzerválás alkalmával építették újjá – a feltárt alaprajzból rekonstruálva –, az újonnan rakott téglahálóba befoglalva az előkerült faragott idomköveket.

A restaurálást megelőző régészeti ásatás és falkutatás feltárta a román-gót átmeneti kori hajó, illetve a kegyúri karzat elé épített nyugati előteret is, amire rokon példákat szinte csak tőlünk nyugatra, főleg szerzetesrendi templomoknál ismerünk.

A török hódoltság után visszatérő lakók új helyen kezdtek építkezni, a régi falut és templomát elhagyták. Amint másutt is gyakorta, itt is kőbányaként használták az öreg falakat. Megkapó, hogy még így, ennyi évszázadnyi pusztulás után is ilyen sokat elárul múltjából ez az elhagyott, rejtőzködő rom. Említést érdemel még, hogy a közelében lévő faragott sírkövek egyike Keöd József hajóskapitánynak (1839–1897), a legendás Kisfaludy gőzös utolsó parancsnokának emlékét őrzi.

Forrás: www.flagmagazin.hu

 

Nagykeszi (Szent Péter) templomrom • Gyepükaján • Veszprém megye

A falutól délkeletre, mintegy másfél kilométerre a mezőn álló rom.

 Okleveleinkben először 1230-ban tűnik fel a korai, XI. századi telepítésű falu neve, mint zalai várnépek és helyi nemesek birtoka. A XIV —XV. században a Keszieké és a szomszédos Csábiaké, részbirtokos volt a Pápai család és a fehérvári káptalan is. Szt. Péter tiszteletére emelt templomát 1346-ban említik.

Egyhajós, egyenes szentélyű, keletéit templom volt, hajójának északnyugati sarka előtt háromemeletes toronnyal. A torony teljes magasságban áll, szintenként keskeny résablakokkal. A hajó északi és déli falai is magasak, a déliben három résablak nyomaival. A szentély leomlott. — A templom körül jól látható az egykori falu és az azt körítő sánc helye.

Forrás: Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai

 

Boldogságos Szűz Premontrei templom- és kolostorrom • Veszprém-Gyulafirátót • Veszprém megye

Az egykori premontrei templom- és kolostor a XIII. században épült késő román stílusban, ma már csak romjai láthatók.

A monostort Rátold Mátyás esztergomi érsek alapította még 1239 előtt. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom és a kétszintes, francia szerzeteseket befogadó premontrei monostor egyszerre épült, a templom egyenes záródású főszentéllyel, oldalszentélyekkel román stílusú lehetett. (Helyére építették a szomszédos lakóházakat.) A templom pillérrel megosztott hármas hajójához a nyugati végén bejárati előcsarnokot építettek. Déli irányban a sekrestye boltozata máig megmaradt. A templomhoz káptalanterem, folyosó és ebédlőterem csatlakozott, ezek alapfalainak lenyomata látható.

Forrás: www.vendegvaro.hu

 

Úrbéri (Szent Miklós) templomrom • Sümeg • Veszprém megye

A községtől délkeletre, az úrbéri erdőben levő rom.

Úrbér község a veszprémi püspökség sümegi uradalmához tartozó falu volt, első említése a XIII. század közepéről való. Utoljára 1385-ben említik, az 1436-os birtokösszeírásban már nem szerepel.

Temploma 1385-ben Szt. Miklós tiszteletére.

Alaprajzilag alig kivehető, erdővel benőtt rom.

Forrás: Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai

 

Templomrom, Bencés apátság romjai • Celldömölk • Vas megye

Ma is láthatók a XII. századi, román eredetű, a XIII. században gótikus stílusban átalakított templom romjai és a gótikus szentély, amelyben XIV. századi freskótöredékek is fennmaradtak. Tornyát helyreállították.

Forrás: www.vendegvaro.hu

 

Gercsei templomrom • Budapest

Gercse XIII. századi plébániatemploma. A XV. században fallal övezték. A XVIII. Században két ízben újjáépítették, és itt őrizték a máriaremetei kegyképet. Helyreállították 1996-ban.

 

Kövesdi (Szent Miklós) templomrom • Csopak • Veszprém megye

A falu alsó részét alkotó egykori Balatonkövesd elpusztult középkori temploma a Kossuth Lajos utca XIX. számú házi udvarában, istállónak átépítve.

Kövesd első említése a tihanyi apátság első, 1093-as évszámra hamisított összeírásában. 1121-ben az Atyusz nemzetségé, а ХII —XV. században helyi és idegen birtokosoké. Szt. Miklós hitvalló tiszteletére szentelt egyházát 1363-ban említik.

Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletéit templomrom, istállónak átépítve. Magasan áll nyugati oromfala. Déli, egyenes záródású, kőkeretes ajtaja épségben maradt.

Forrás: Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai

 

Szent Márton Altemplom • Feldebrő • Heves megye

A templom nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte páratlan építmény. A XI. század első felében alapították. Eredetileg sírtemplomnak épült.

Viták folytak arról, hogy a keleti vagy a nyugati kereszténységhez tartozott-e az eredeti felső templom, amelynek alaprajzát régészeti ásatások során tárták fel.

Az altemplom, amely teljes épségben megmaradt, az Aba nemzetség temetkezőhelye volt. A húsz méter hosszú hajót szokatlan tagolású, zömök, erőteljes oszlopkötegek osztják ketté. Kelet felé félköríves szentéllyel bővült, nyugat felé egy sírkamra nyílik belőle. A sír két végénél egy-egy oltár maradványait tárták fel. A felső templommal kis ablakokkal van kapcsolatban.

A hívők ezeken keresztül láthattak le az altemplomban lévő oltárra, és hallhatták az ott folyó szertartásokat. A felső templomot az eltelt ezer év alatt többször átalakították.

Bejelentkezéssel látogatható.

Forrás: www.vendegvaro.hu

 

Elpusztult templom megmaradt tornya • Oroszlány • Komárom-Esztergom megye

Az Észak-vértes rengetegében, erdők ölelésében, tavak szomszédságában, ősi szakrális erők találkozási pontján bújik meg az Európa szerte kuriózumnak számító barokk műemlék együttes, a 17 cellaházból, templomtoronyból és kolostorból álló majki kamanduli remeteség. A templomnak mára csak a tornya áll.

 

Templomrom • Szárliget • Komárom-Esztergom megye

A XIII-XIV. századi birtoklevelek tanusága szerint Csákányosegyháznak nevezték e települést. Temetőjében a tatabányai múzeum munkatársai tárták fel a sírok egy részét. A templom még többé-kevésbé épségben maradt alapjai láthatók. A templom bejárata mellet egy szép román kori kőfaragványra, valamint edénymaradványra is bukkantak. Az ásatás folyik, jelenleg nem látogatható.